Elkezdődnek a hivatalos tárgyalások Nagy-Britannia és az EU jövőbeni kapcsolatrendszeréről

Hétfőn kezdődik a tárgyalássorozat Nagy-Britannia és az Európai Unió között a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszerről.

London célja egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodás aláírása az EU-val, a két fél között azonban máris vita van arról, hogy ez elérhető-e a rendelkezésre álló tizenegy hónap alatt. A francia EU-ügyi miniszter a hétvégén arra figyelmeztette a konzervatív párti brit kormányt, hogy az unió "nem fog bármit aláírni" csak azért, hogy tartani lehessen egy "mesterséges határidőt". A Downing Street által közzétett menetrend alapján az első fordulót Brüsszelben tartják, és négy napig tart. A továbbiakban két-három hetente lesznek tárgyalási fordulók, felváltva Londonban és Brüsszelben.

Hétfőn először a két tárgyalóküldöttség vezetői találkoznak. A brit kormány főtárgyalója David Frost, az Európai Unió delegációját pedig továbbra is Michel Barnier vezeti, aki a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről szóló tavalyi tárgyalássorozaton is az unió főképviselője volt. Hétfőn a küldöttségek plenáris ülést is tartanak, a konkrét tárgyalási témák kedden és szerdán kerülnek napirendre.

E két nap elsődleges fontosságú tárgyalási pontjai közé tartozik a kétoldalú áru- és szolgáltatás-kereskedelem, a beruházási tevékenység, valamint a polgári repülés, a halászati jogok és a versenyjogi feltételek szabályozása. Csütörtökön plenáris ülés és a tárgyalásvezetők kétoldalú megbeszélése zárja az első fordulót.

Nagy-Britannia január 31-én lépett ki az Európai Unióból. A távozás pillanatában 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amelynek lejártáig, vagyis december 31-ig gyakorlatilag teljes mértékben érvényben marad a Brexit előtti szabályrendszer London és az unió viszonyában. Az átmeneti időszak legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson Londonnak és az EU-nak a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer szabályairól.

Amélie de Montchalin, a francia kormány EU-ügyi minisztere a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva leszögezte: ha a felek gyorsan rá tudnak térni az észszerű tárgyalásokra, és "nem töltik az időt politizálással, jelképes beszéddel", akkor elégséges lehet a megállapodás elérésére a december 31-ig tartó jelenlegi átmeneti időszak. Hangsúlyozta ugyanakkor: az EU nem fog tartalmi kérdésekben engedni egy naptári határidő teljesülése érdekében, és nem ír alá bármilyen megállapodást "december 31-én este 11 órakor" csak azért, hogy határidőre legyen valamilyen megállapodás.

Uniós részről többször is hangoztatták, hogy ilyen rövid idő alatt gyakorlatilag lehetetlen a London által célként kitűzött szabadkereskedelmi megállapodás elérése, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására egy vagy akár két évvel is. A Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodásban szerepel egy olyan záradék, amely kölcsönös szándék esetén lehetővé teszi az átmeneti időszak meghosszabbítását kétszer egy-egy évre. Az első hosszabbításról június végéig kellene dönteni. A brit kormány azonban határozottan elveti a hosszabbítás lehetőségét, és a múlt héten közölte: júniusban inkább arról kíván dönteni, hogy érdemes-e egyáltalán folytatni a tárgyalásokat az Európai Unióval.

A brit tárgyalási alapelveket rögzítő, csütörtökön bemutatott 36 oldalas dokumentum megfogalmazása szerint a december végéig tartó átmeneti időszak "korlátozott, de elégséges" időt biztosít az átfogó szabadkereskedelmi megállapodás elérésére, de ha júniusig nem látszanak egyértelműen e megállapodás körvonalai, Londonnak döntenie kell arról, hogy az EU-val folytatandó további tárgyalások helyett ne inkább az átmeneti időszak rendezett befejezését célzó hazai előkészületekre összpontosítsa-e figyelmét.